Beszámoló a 2017-es Földhangoló táborról

Éppen fél év telt el a tábor óta, és nem könnyű összefoglalni, milyen is volt. Talán a legegyszerűbb azzal kezdeni, hogy annyira pozitív élmény volt, hogy egyből elhatároztam, hogy egyrészt legközelebb is megyek, másrészt hogy valamiképpen hozzájárulok, szervezéssel, programmal, valamivel – ez végül úgy valósult meg, hogy csatlakoztam a szervezéshez. A táborba pedig úgy kerültem, hogy előtte végigjártam a Humánökológia tanfolyamot, és fellelkesített a gondolat, hogy ennek a szellemiségében szervezett táborban töltsem a nyári vakációmat, hozzám hasonló gondolkodású emberek között.

Végül maximálisan megkaptam azt, amire számítottam, sőt, még többet is. A zöld hegyek lábánál terülő kis falu a maga csöndjével és tiszta levegőjével már eleve nagy változás volt a városhoz szokott lelkemnek, de ugyanilyen markáns különbség volt az is, hogy ezt az egy hetet folyamatosan közösségben töltöttem. Merőben szokatlan, és nagyon pozitív érzés volt számomra, hogy reggel egy hálóteremben ébredtem mások mellett, aztán együtt reggeliztünk, közös programokon vettünk részt, együtt ebédeltünk, megint csináltunk valamit együtt, vagy mindannyian, vagy kisebb csoportokban, aztán közös vacsorával, és beszélgetéssel, tábortűzzel, zenével-tánccal zártuk a napot. Azt hiszem, azt hozzá kell tennem, hogy nagyon úgy éreztem, szerencsénk volt ezzel a csapat emberrel, nagyon jól egymásra hangolódtunk, és csak apró súrlódások voltak, semmi komolyabb, ami pedig ennyi idegennel könnyen előfordulhatott volna.

Külön kiemelném, hogy az étkezések abszolút a tábor esszenciális részét alkották, egyrészt a közösségi élmény része miatt, másrészt pedig a helyi és szezonális alapanyagokra fektetett hangsúly miatt. Ami szintén nagyon pozitív volt, hogy a különféle táplálkozási igényeket (ételérzékenységek, vegetáriánus opciók, stb) mindig igyekeztek a szervezők kielégíteni, gyakran többféle opcióból is lehetett így választani, és senki nem neheztelt ezekért az igényekért. Olyan pedig soha nem volt, hogy valaki éhen maradt volna :)

A programok mind különböző pontokon kapcsolódtak a ökológikus életmódhoz, mint például a helyi, kistermelői mezőgazdasághoz, az otthonaink energiahatékonyságához, a közösségépítéshez, vagy a környezetvédelemhez. A szervezők olyan előadókat és programvezetőket nyertek meg ezekre, akik hitelesek és tájékozottak a területükön, és minden program lehetőséget nyújtott a kérdésekre, beszélgetésre, nem pedig szigorúan vett előadások voltak.

Visszatérő táborozók azt mesélték, hogy lazább volt a 2017-es tábor program menete mint a korábbiaké, több szabadidő és aktív pihenés került bele, de az én tapasztalatom az volt, hogy így is nagyon kevés “üresjárat” volt a programok között, és bizony akadt olyasmi, ami már egész egyszerűen nem fért bele, fáradtság és idő hiánya miatt. Úgyhogy például a napkelte néző túra miatt is muszáj lesz újra elmennem.

Annyit mondanék zárásként, hogy bár egy hétig a szokásos életritmusomnál jóval előbb keltem, többet mozogtam, és valamivel kevesebbet is aludtam, mégis ez az élmény feltöltött, energiával és új ötletekkel, elhatározásokkal töltött meg, és lökést adott ahhoz, hogy máshogy nézzem a mindennapjaimat. Nem utolsó sorban pedig új embereket ismertem meg, akikkel társak és partnerek lehetünk ezen az úton.

#Tábor #Földhangoló