10 mérföldkő a 10 éves Kisközösségi Program történetében
1. EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OMBUDSMANNAL
Már a Kisközösségi Program 2008 őszi indulása óta együttműködtünk a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Hivatalával, amely szintén akkoriban kezdte meg munkáját. Hamar egymásra találtunk, mivel Fülöp Sándor olyan ombudsman akart lenni, aki nem pusztán reagál a hivatalához beérkező ügyekre, hanem egyúttal előremutató megoldásokkal is szolgál. Ennek szellemében indították el "A fenntarthatóság előőrsei" című programjukat, amelyhez mi is csatlakoztunk. Mintegy két évig tartott az együttműködésünk - aztán elfogyott a pénzük az ilyesmire, majd pedig nem sokra rá a kormány meg is szüntette ezt a hivatalt. [Egész pontosan helyettessé fokozták le az ombudsmant, alaposan csorbítva mind a jogosítványait, mind pedig a költségvetését.] Mindenesetre a jövő nemzedékek szószólója 2008-2009. évi jelentésének 275-277. oldalán ott szerepel a mi helyi ökoközösségekkel kapcsolatos terepkutatásaink eredményeinek összefoglalása.
2. A HUMÁNÖKOLÓGIA TANFOLYAM INDULÁSA
Az ökológiai válságról és a kiútlehetőségekről szóló tíz hónapos tanfolyamunk ötlete 2010-ben született meg. A Kisközösségi Program szakmai vezetője, Takács-Sánta András ekkor már több mint egy évtizede tartott az ELTE-n és olykor más egyetemeken is kurzusokat ebben a témakörben, és régóta tervezte, hogy ezt az oktatási munkáját az egyetem falain kívülre is viszi. Erre 2010-ben érett meg az idő a Kisközösségi Program keretein belül, és részben azzal a céllal, hogy a tanfolyam bevételei a program megvalósulását segítsék elő. Már azt is nagy sikerként könyveltük volna el, ha egy húszfős csapattal tudunk indulni az első évben. Végül csaknem háromszor ennyien jelentkeztek... Két csoportot kellett indítani, és nem is tudtunk minden jelentkezőnek helyet adni. A következő két évben szintén két csoporttal zajlott a tanfolyam. Majd 2013-ban András teljes állásba került az egyetemen, ráadásul a humánökológia mesterszak felelőse is lett, így azóta már csak évi egy tanfolyami csoportra jut energiája. Az az egy csoport mindig teljesen megtelik. Az elmúlt nyolc évben mintegy 250-en végezték el, és a visszajelzések alapján sokaknak segített életmódjuk megváltoztatásában vagy akár a munkájukban. Külön öröm számunkra, hogy több egykori résztvevő is ma a Kisközösségi Program munkatársa. További információk a tanfolyamról itt találhatók.
3. AZ ELSŐ RÉSZLETEK A KIÚTIKÖNYVBŐL
Már a Kisközösségi Program indulásakor az egyik fő célunkként tűztük ki, hogy megjelentetünk egy kézikönyvet, amely helyi ökoközösségek számára nyújt majd rengetegféle információt - közösségi életmód-alternatívákról, közösségszervezésről, valamint a helyi politikai döntéshozatal befolyásolásának lehetőségeiről. 2011 júliusában már egy részletet is közzétettünk előzetesen a Kiútikönyvből. Ez a rövid szöveg arról szól, hogy milyen különböző módokon állhatunk hozzá kultúránk jelenlegi válságához. (És határozottan leraktuk a voksunkat az egyik hozzáállás mellett - ez az anyag mindmáig a Kisközösségi Program egyik alapvetése). Rá egy évre már egy teljes fejezetet is közzétettünk „Mit tehetnek helyi (kis)közösségek a biológiai sokféleség megőrzése és a zöldterületek védelme érdekében?” címmel. A két anyagra érkezett egyöntetűen pozitív visszajelzések dacára ezután már csak három rövid esettanulmányt publikáltunk - hacsak nem számoljuk ide "Építőkockák egy új világhoz" című kötetünket [l. a 8. mérföldkövet alább], hiszen ez több tekintetben is a Kiútikönyv előzetese. Mindez nem azt jelenti, hogy ne dolgoztunk volna tovább a könyvön - épp ellenkezőleg: hétről-hétre mindig picit tovább szőttük éveken keresztül. Sok minden kész van már tehát a nagy műből, de a megjelenése még egyáltalán nem áll küszöbön. Időközben rá kellett jönnünk, hogy sokkal nagyobb fába vágtuk a fejszénket, mint amekkorának eleinte tűnt. Önkéntes munkában dolgoztunk a köteten mindvégig, ami egyelőre kevésnek bizonyult. Sok időre és viszonylag sok pénzre lenne szükség a Kiútikönyv elkészítéséhez, ez mostanra feketén-fehéren kiderült. Mindenképp keressük a lehetőséget arra, hogy pár év múlva az asztalra rakhassuk. Addig is itt olvasható, amit eddig publikáltunk belőle.
4. AZ ELSŐ TÁBORUNK (MAJD PEDIG A TÖBBI)
Az első négy évben nem voltak nyári táboraink, jó ideig még csak nem is gondoltunk arra, hogy ilyesmibe vágnánk. Aztán lettek, sőt, ma már gyakorlatilag minden korosztály kipróbálhatja őket. 2012-ben kezdődött a történet a Látó-Mező gyerektáborral - létrehozásában a legfőbb szerepe Flórián Norbinak volt. Egy különleges tábort szerettünk volna, amely nem pusztán természetismereti tábor - nemcsak a tájról szól, hanem a benne szelíden, egymással is törődve élő emberekről ugyanúgy. Az első gyerektáborba még kevesen jöttek el Nagybörzsönybe, ám ők kimondottan lelkesen távoztak. Nem volt kétségünk afelől, hogy ezt folytatnunk el. Ráadásul több felnőtt is jelezte nekünk, hogy egy ilyen táborban ő maga is szívesen részt venne, már ha nem múlt volna el 13 éves. Nosza, kitaláltuk a Látó-Mező felnőttváltozatát, a Földhangolót, és 2013 nyarától már ezt is minden évben megrendezzük. Aztán egy idő után problémaként merült föl, hogy vajon mi lesz azokkal a lelkes, visszatérő táborozóinkkal, akik a Látó-Mezőből már "kiöregedtek", ám a Földhangolóhoz még túl fiatalok. Az ő kedvükért hoztuk létre és tartjuk meg 2016 óta a Szélkergető ifitábort. Ez egy kis létszámú tábor, legalábbis egyelőre, ellentétben a másik kettővel. Bár azok között is van különbség: míg a Földhangolót intenzíven kell hirdetnünk ahhoz, hogy összegyűljön egy nagyobb csapat táborozó, a Látó-Mezőnél erre egyáltalán nincs már szükség: a visszatérő táborozók és barátaik évről évre biztosítják a telt házat. (A táborainkról minden fontos információ megtalálható itt.)
5. NAGYBÖRZSÖNY, AZ ELSŐ AKCIÓKUTATÁSUNK
Már a kezdetektől fogva az volt a Kisközösségi Program fő célja, hogy helyi ökoközösségek létrejöttét és működését segítsük szerte az országban. Mindezt lehetőleg akciókutatások keretében, vagyis egyúttal tudományosan is vizsgálva e folyamatokat. Ám jó pár évig nem éreztük elegendőnek a tudásunkat ennyire felelősségteljes kutatásokhoz. Aztán egyszer csak megérett az idő minderre. Szükség volt még némi szerencsére is: egy nagybörzsönyi lakos, Sebestyén Lóránd csatlakozott programunk munkatársai körébe. 2013 februárjában indítottuk útjára nagybörzsönyi akciókutatásunkat egy ünnepélyes megnyitóval. Az azt követő 2-3 évben sokféleképpen működtünk együtt a helyiekkel: tartottunk ökokört és mini humánökológia tanfolyamot, több szempontból is föltérképeztük a települést, valamint elég sokat ötleteltünk közösen a helyiekkel a cselekvési lehetőségekről. Az első nagyobb dobásnak egy helyi termelői piac megvalósítását választottuk. Ebben többféleképpen segítettük a helyieket, és 2015 áprilisában el is indult a Nagybörzsönyi Stelázsi Termelői Piac. Nagy ünnep volt ez számunkra is, jó páran részt vettünk az eseményen. Ennek dacára akciókutatásunk megfeneklett: ökoközösség kialakulását nem sikerült elősegítenünk; munkatársunk elköltözött, így kapcsolatunk a faluval meggyengült; 2017-ben pedig még a piac is bezárt. Mindezek ellenére valamikor a következő években remélhetőleg lesz majd helyi kezdeményezőkészség ahhoz, hogy mégiscsak létrejöjjön egy ökologikus helyi kisközösség ebben a gyönyörű faluban. Reményünk már csak azért sem megalapozatlan, mert a szomszédos Kóspallagon viszont sikerrel jártunk [l. a 7. mérföldkövet alább]. A nagybörzsönyi akciókutatásról részletesebben pedig Takács-Sánta András könyvében, A közlegelők komédiájában [l. a 9. mérföldkövet alább] lehet olvasni.
6. TEREPMUNKÁINK EREDMÉNYEI A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI TANÁCS KIADVÁNYÁBAN
2013-ban felkérést kaptunk arra, hogy vegyünk részt a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) egy kiadványának elkészítésében. Az elektronikusan megjelent jógyakorlat-gyűjtemény végül a "A fenntarthatóság felé való átmenet jó példái Magyarországon" címet kapta. A Kisközösségi Program szakmai vezetője, Takács-Sánta András 14 esettanulmányt készített a kötetbe programunk országjáró terepkutatásainak eredményeire támaszkodva. Így ő lett a kötet egyik vezető szerzője Kajner Péter és Lányi András mellett (miközben az ELTE Humánökológia mesterszakának jó pár akkori hallgatója járult hozzá egy-egy fejezet megírásához). A teljes kiadvány elérhető az NFFT honlapján. Az általunk jegyzett esettanulmányok közül kettő aztán négy évre rá fölfrissítve bekerült az "Építőkockák egy új világhoz" című könyvünkbe is [l. a 8. mérföldkövet alább].
7. KÓSPALLAGON MEGALAKUL AZ ELSŐ ÁLTALUNK INSPIRÁLT ÖKOKÖZÖSSÉG
2014 nyarán kezdődött. Tősgyökeres kóspallagi munkatársunk, Plachi Attila meghívta előadni programunk szakmai vezetőjét, Takács-Sánta Andrást falujába. Már akkor látszott, hogy ez nem egy szokványos falu: mintegy 50 fő jelent meg az interaktív előadáson [ami arányaiban olyan, mintha egy budapesti rendezvényre 100 ezren látogatnának el]. Már ott fölmerült egy ökoközösség létrehozásának lehetősége, amibe még az év végén bele is kezdtünk pár helyi emberrel együtt egy akciókutatás keretében. Tartottunk mini humánökológia tanfolyamot a faluban, ELTE-s diákok pedig többször is kutattak ott segítendő céljainkat. 2016 tavaszára létrejött az ökoközösség Kóspallagon - az első (főként) általunk inspirált ökoközösség! Utána hosszú hónapok teltek el ötleteléssel (no meg filmklubokkal és kisebb akciókkal), mígnem a közösség nemrégiben belevágott az első komolyabb gyakorlati projektjébe: egy ökotájház létrehozásába, amely egyedülálló lenne az országban. Ha még sok olyan helyi ökoközösség alakul, mint amilyen a kóspallagi, Magyarország egész más hely lesz. A kóspallagi akciókutatásról részletesebben Takács-Sánta András könyvében, A közlegelők komédiájában [l. a 9. mérföldkövet alább] lehet olvasni.
8. MEGJELENIK ELSŐ KÖNYVÜNK, AZ ÉPÍTŐKOCKÁK EGY ÚJ VILÁGHOZ
2016-ban adódott egy lehetőség, hogy megmutassunk némi előzetest a Kiútikönyvből [l. a 3. mérföldkövet fentebb] nyomtatásban is. Kapcsolatba kerültünk ugyanis egy kicsi, de annál rokonszenvesebb kiadóval, az Andron Könyv Kft-vel, illetve vezetőjével Kedves Lászlóval, aki nyitott volt egy ilyen munka megjelentetésére. Úgy döntöttünk, hogy egy színes-szagos, lelkesítő esettanulmányokat (főként hazaiakat) tartalmazó könyvecskét fogunk megjelentetni, amely döntően a saját terepmunkáinkon alapszik majd. A könyv megírása klassz csapatmunka volt: 13 szerző jegyzi. A szöveget kiegészítendő sikerült megnyernünk az ország talán legjobb karikaturistáját, Marabut arra, hogy készítsen eredeti illusztrációkat a kötethez. Kismarty-Lechner Zita gyönyörű borítót tervezett. Nem utolsósorban pedig az utolsó fillérig olyan emberek adták össze a pénzt a könyv megjelentetéséhez, akik rokonszenveznek a munkánkkal [ezúton is köszönjük mindenkinek!]. 2017 júniusában, a Könyvhétre meg is jelent a kötet, amely az Építőkockák egy új világhoz címet kapta (alcím: Ökológia, közösség, boldogulás - helyben!). Emlékezetes könyvbemutatót tartottunk a Humusz Házban vicces kvízzel és a Török testvérek remek zenéjével. Azóta pedig szerencsére számos pozitív visszajelzést kaptunk a könyvről. Reméljük, minél többeket inspirál majd cselekvésre! Sok további info a kötetről itt olvasható.
9. MEGJELENIK MÁSODIK KÖNYVÜNK, A KÖZLEGELŐK KOMÉDIÁJA
Mindössze pár hónappal első könyvünk, az "Építőkockák egy új világhoz" megjelenése után 2017 nyarának végén napvilágot látott a második is. A programunk szakmai vezetője, Takács-Sánta András által jegyzett kötet "A közlegelők komédiája" címet kapta - alcíme: "A közösségek újrafelfedezése mint kiút az ökológiai válságból". A könyv a híres közlegelők tragédiája modellt használva vezérfonalként egyrészt a Kisközösségi Program elméleti alapjait mutatja be. Másrészt pedig közösségkutatásaink addigi eredményeit részletezi: picit felújítva szerepel benne a hazai ökologikus helyi közösségeket vizsgáló, az előző év végén megjelent összefoglaló tanulmány, de egy teljes fejezet szól akciókutatásunk addigi tapasztalatairól is. A hátsó borítón egyebek mellett ez olvasható: "Hogyan segíthetnek helyi közösségek komédiába fordítani a tragédiát, vagyis az ökológiai válságot? Mit tanulhatunk mindehhez két távoli sziget lakóitól? Mi jellemzi azokat a hazai ökofalvakat és más helyi ökoközösségeket, amelyek már elindultak ezen az úton?". Az első borítón látható impozáns festmény Závorszky-Simon Márton munkája. Nem utolsósorban pedig ezúttal is sikerült rendhagyó, alighanem sokaknak emlékezetes könyvbemutatót tartanunk a Nemprivát Színház társulatának segítségével. Sok további info a kötetről itt található.
10. HÁLÓZATBA KAPCSOLJUK AZ ÁLTALUNK SEGÍTETT HELYI ÖKOKÖZÖSSÉGEKET
Fentebb már esett szó az első általunk inspirált helyi ökoközösségről, a 2016 elején alakult kóspallagiról [l. a 7. mérföldkövet]. Már nem sokkal ezután elkezdtünk egy-két további kezdeményezést is támogatni, majd pedig 2017-től nyíltan hirdetjük is a honlapunkon, hogy szívesen segítünk mindenkinek, aki egy helyi ökoközösség részévé szeretne válni. 2018 tavaszára már jó pár közösséggel, illetve közösségcsírával működtünk együtt, és fölmerült az ötlet, hogy érdemes lenne őket hálózatba kapcsolni. Ezért 2018. augusztus 22-ére összehívtuk ezen kezdeményezések meghatározó embereit Etyekre. Egy kiváló hangulatú és termékeny megbeszélés fő eredményeként a nap végére megalakítottuk a résztvevő kezdeményezések hálózatát. A cél az, hogy a hálózat révén egyrészt maguk a kezdeményezések is képesek legyenek segíteni egymást, másrészt mi, a Kisközösségi Program munkatársai még hatékonyabban tudjuk támogatni őket. Elhatároztuk azt is, hogy félévente fogunk személyesen találkozni. Az alapítók települései: Budakeszi, Etyek, Göd, Kóspallag és Szentendre. Már most látszik, hogy a háló hamarosan bővülni fog. Várjuk a nemcsak egyetlen ügyre fókuszáló, hanem komplex, ökologikus életmód-alternatívára törekvő közösségek és közösségcsírák csatlakozását. Hisszük és reméljük, hogy valami fontos és belátható időn belül nagy hatású kezdeményezés indult el ezzel a hálózattal 10. születésnapunk évében.
