Régóta vizsgáljuk már terepmunkáink és szakszövegek segítségével a külföldi és magyar szívességbankokat. Március közepén Szegeden, a Waldorf-iskolában tettünk látogatást, ahol egy nagyon érdekes szívességbank-megoldással találkoztunk.
Az iskolán belül működő Szívességbank lehetővé teszi, hogy a szülők, tanárok, de még a tanulók is (hetedik osztálytól fölfelé) tallér segítségével tudjanak különböző szolgáltatásokat, használt tárgyakat, saját készítésű ékszereket, kézművesterméket adni-venni.
2008 óta működik a Szívességbank, jelenleg az iskola két lelkes tanárának vezetésével. Mintául egy egyesületi keretek között működő cserekör szolgált, de a módszer iskolában való alkalmazását ők dolgozták ki és fejlesztik tovább az évek során.
Legújabb innovatív ötletük a – Norvég Civil Alap támogatásával – frissen elkészült közösségi iskolakert gondozása a szívességbank bevonásával. Ez úgy történik, hogy a tanév során főként az iskola diákjai (6., 7. és 8. osztály) művelik meg a kertet tanórák keretén belül; hétvégenként és a szünetekben a Szívességbank tagjai gondozzák. A munkákat a Szívességbank Kert Munkacsoportja (tanárok, szülők, külsősök) koordinálja, a kertészeti tevékenység elvégzéséért tallért utal. Amikor beérik a termés, elsőként azoknak ajánlják fel tallérért, akik aktívan részt vettek a kertművelésben, a megmaradt terményeket pedig a többi szívességbank-tag viheti haza szintén tallér ellenében.
A szegedi Waldorf-szívességbank speciális helyzete miatt (intézményen belül működik) és a sok innovatív ötlet megvalósításával további inspirációt nyújthat a többi hasonló kezdeményezés számára is.
#Szívességbank
#Terepmunka
A Kisközösségi Program kézikönyv-író munkacsoportja Jacsó Enikő vezetésével két tanulmányt készített a Humusz Szövetség megbízásából.
A helyi pénzekről szóló anyag és a szívességbankokról szóló szöveg egyaránt elérhető a Humusz Szövetség honlapján.
Reményeink szerint ez a két tanulmány hozzájárul ahhoz, hogy érthetőbbé váljon sokak számára e két összetett, ám az ökológiai fenntarthatóság szempontjából is nagyon fontos téma.
A tanulmányok alapul szolgálnak majd a készülő kézikönyvünk pénzről szóló fejezetéhez. A kézikönyvből elérhető két előzetesen közzétett részlet (I., II.).
#Kiútikönyv
#Helyi pénz
#Tanulmány
#Szívességbank
#Könyveink
A szlovákiai Zólyom körüli hegyekben fekvő ökofaluban, Zajezovában járt terepmunkás csapatunk. A 20. század közepe után jócskán elnéptelenedő Zajezovát 1989 után a hagyományos mesterségek és paraszti kultúra iránt érdeklődő fiatalok kezdték látogatni, és ezeket a hagyományokat feléleszteni.
Ezt később többen életformaként választották, és letelepedtek a faluban. Jelenleg közel száz olyan lakója van a falunak, akik többnyire önellátó, paraszti életmódot folytatnak. Létrehoztak saját erdei óvodát és alsó tagozatos általános iskolát is, valamint működtetnek élelmiszerbankot és szívességbankot is.
Közösségük a település szeres szerkezetéből fakadóan is inkább egy önkéntes, laza együttműködések hálózata, fő összetartóereje a paraszti életforma iránti elkötelezettség. Közösségi házukban gyakran szerveznek előadásokat, hétvégi kurzusokat az érdeklődőknek, illetve önkénteseket is fogadnak egész évben.
#Szívességbank
#Terepmunka
#Határon túl
Terepkutatásunk során a pénzalternatívák hazai példái után is érdeklődünk. Így találtunk a Suska Körre.
A Suska Kör egy úgynevezett szívességbank, ahol az emberek pénz közvetítése nélkül cserélhetnek termékeket, szolgáltatásokat. Immár harmadik éve működik stabilan, fizetőeszközük a Suska.
Alapelvük, hogy a rendszer ne legyen központosított, hanem minden tag egyénileg vállaljon felelősséget a kereskedés során. Budapesten, havonta változó helyszínen megrendezésre kerülő piacokon találkoznak, két piac között pedig egyéni „vásárlások” alkalmával.
Október végén a Suska Kör két szervezőjével készítettünk interjút.
#Budapest
#Szívességbank
#Terepmunka
