Régóta vizsgáljuk már terepmunkáink és szakszövegek segítségével a külföldi és magyar szívességbankokat. Március közepén Szegeden, a Waldorf-iskolában tettünk látogatást, ahol egy nagyon érdekes szívességbank-megoldással találkoztunk.
Az iskolán belül működő Szívességbank lehetővé teszi, hogy a szülők, tanárok, de még a tanulók is (hetedik osztálytól fölfelé) tallér segítségével tudjanak különböző szolgáltatásokat, használt tárgyakat, saját készítésű ékszereket, kézművesterméket adni-venni.
2008 óta működik a Szívességbank, jelenleg az iskola két lelkes tanárának vezetésével. Mintául egy egyesületi keretek között működő cserekör szolgált, de a módszer iskolában való alkalmazását ők dolgozták ki és fejlesztik tovább az évek során.
Legújabb innovatív ötletük a – Norvég Civil Alap támogatásával – frissen elkészült közösségi iskolakert gondozása a szívességbank bevonásával. Ez úgy történik, hogy a tanév során főként az iskola diákjai (6., 7. és 8. osztály) művelik meg a kertet tanórák keretén belül; hétvégenként és a szünetekben a Szívességbank tagjai gondozzák. A munkákat a Szívességbank Kert Munkacsoportja (tanárok, szülők, külsősök) koordinálja, a kertészeti tevékenység elvégzéséért tallért utal. Amikor beérik a termés, elsőként azoknak ajánlják fel tallérért, akik aktívan részt vettek a kertművelésben, a megmaradt terményeket pedig a többi szívességbank-tag viheti haza szintén tallér ellenében.
A szegedi Waldorf-szívességbank speciális helyzete miatt (intézményen belül működik) és a sok innovatív ötlet megvalósításával további inspirációt nyújthat a többi hasonló kezdeményezés számára is.
#Szívességbank
#Terepmunka
Terepmunkás csapatunk két kis abaúji településen, Hernádszentandráson és Göncruszkán interjúzott. Mindkét faluban nagyszerű, példaértékű kezdeményezésekre bukkantunk.
Hernádszentandráson Üveges Gábor polgármester vezetésével immár negyedik éve zajlik a Bioszentandrás program, amellyel a kis falunak lehetősége nyílt kitörni a rendszerváltás óta tartó sokszor reménytelennek tűnő helyzetből. A program keretében eredetileg önkéntesen 25 ember kezdett dolgozni.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és Matthew Hayes szakmai segítségével a biocsapat ökológiai gazdálkodási képzéseken vett részt, majd eleinte 6000 m2-en, mára pedig 2,5 ha-on folytatnak biogazdálkodást. A termékeket helyben feldolgozzák, vagy frissen értékesítik (pl. Encsen a díjnyertes Anyukám mondta étteremnek szállítanak). A tervek szerint a program jövőre már önellátó lehet.
A program 2013-ban elnyerte az Európai Territoria Innovációs Díjat. A biogazdaságon kívül számos egyéb módon is megújult a falu: évi kb. 25 közösségi rendezvényt tartanak, tanodát nyitottak, a helyi fiataloknak pedig igyekeznek az iskolán kívül minden lehetőséget biztosítani a faluban (van például színjátszókörük, terveznek zeneiskolát nyitni stb.).
Göncruszkán hasonló helyzetből indulva a helyi református közösség indított el változásokat. Sohajda Levente lelkész a családi méhészetet az egyházközösségnek adományozta, s azt a közösség önkéntes munkával tartja fent. A méhészetből befolyó pénzeket arra fordították, hogy felújítsák és Tálentum Iskola néven újranyissák a helyi iskolát. A közösség a felújítást teljesen önkéntes alapon végezte, és a működtetésben is így vesznek részt.
Az iskola 2011-ben indult 16 gyerekkel, mára 12 településről járnak ide diákok. Speciális oktatási programot valósítanak meg, melynek során a gyerekeket problémamegoldásra és a közösségbe való beilleszkedésre nevelik. Jelenleg alsó tagozat működik, de szeretnék fokozatosan 8 osztályosra kibővíteni az iskolát.
Ezen kívül egy tangazdaságot is működtetnének, amelynek célja az lenne, hogy gyerekek megismerhessék és megszerethessék a háztáji gazdaságot, és reális alternatívát lássanak benne. Rengeteg, a helyi szegény gyerekeket segítő programjuk is van.
Mindkét kezdeményezés nagyon pozitív példája annak, hogy egy összetartó helyi kisközösség kitartó munkával milyen pozitív változásokat indíthat el a saját környezetében.
#Élelmiszer
#Terepmunka
2014. augusztus 11-17 között idén is várjuk a felnőtteket is nagybörzsönyi táborunkba, a Földhangoló Ökotáborba. A tábor programjait a környezetvédelem, az ökológia, az önfenntartó közösség és az önfenntartó hétköznapok témái köré építjük.
A jelentkezéseket 2014. július 15-ig várjuk.
Részletes információkért a táborról és a jelentkezésről látogass el vonatkozó oldalunkra.
Szeretettel várunk, ha kiszakadnál a városi zajból, ha pihenésre és jó közösségre vágysz!
#Nagybörzsöny
#Tábor
#Földhangoló
2014 nyarán sem kell félni attól hogy unatkozni fogunk, már lehet jelentkezni a Látó-Mező Közösségi Ökotáborba, mely idén július 21-27 között kerül megrendezésre.
A táborba 7-14 éves gyerekeket várunk. Jelentkezni 2014. május 15-ig vagy a turnus férőhelyeinek erejéig lehet.
A jelentkezéshez és részletes információkért a táborról és a jelentkezésről látogass el vonatkozó oldalunkra.
#Nagybörzsöny
#Tábor
#Látó-Mező
Terepmunkás csapatunk a Fejér megyei Pázmándon járt egy ökologikus kisközösség után kutatva. A Pázmándi Mesefalu Egyesület néhány éve alakult, amikor az alapítók hawaii utazása és egy ottani „mesefalu” kezdeményezés hatására arra jutottak, hogy érdemes volna itthon is útjára indítani valami hasonlót.
Hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, hogy nem szeretnének elkülönült közösséget alkotni a településen belül, hanem a településen szétszórva, hálózatos elhelyezkedésükkel jobban tudnak a falu egészére is hatással lenni. A 10-15 főt számláló kisközösség minden tagja valamilyen környezetkímélő megoldást alkalmaz a háztartásában, és a közösség számára valamilyen szolgáltatást is nyújt.
A pázmándi termelőket számos módon támogatják, például az érdi Natúrkosár bevásárlóközösségbe szállítanak termékeikből, valamint jelenleg egy pázmándi termelői piac elindításán dolgoznak.
#Élelmiszer
#Terepmunka
