A Kisközösségi Program fő célja, hogy minél több helyi ökoközösség alakuljon és működjön szerte az országban. Hisszük ugyanis, hogy ezek a közösségek kristályosodási magvai lehetnek egy új, ökologikus társadalmi berendezkedésnek és gondolkodásmódnak – vagyis egy, a fogyasztói kultúrát meghaladó új kultúrának.
Lássuk, mi mindent tettünk mindezek érdekében 2019 során, továbbá azt, hogy miként segítheted munkánkat!
Számunkra az év legfőbb eseménye talán az volt, hogy februárban elindítottuk kiutak.hu portálunkat. Elsősorban azokat célozzuk meg vele, akik helyi szinten, más emberekkel összefogva szeretnének tenni egy ökológiailag fenntartható társadalomért és gazdaságért. A portálon életünk legkülönbözőbb területeihez kapcsolódóan ajánlunk mindehhez olvasni- és néznivalókat. Az év további részében majdnem minden héten bővítettük a portált egy-egy új ajánlóval, így jelenleg már mintegy 250 értékes anyag között lehet böngészni. A portált február 1-jén az V. Gyurgyalag Műhely kereteiben mutattuk be.
2019-ben tovább bővült az általunk segített helyi ökoközösségek hálózata, az Új Koma Háló. 2018 nyarán öt csapattal indult, ma már tucatnyian vesznek részt benne. Áprilisban és szeptemberben is összehívtuk mindnyájukat egy-egy egész napos személyes találkozóra, és mindkettő igencsak inspirálóra sikerült.
Szintén terepkutató munkacsoportunkhoz kapcsolódik, hogy országjárásunk sem maradt abba: mélyinterjúkat készítettünk egy ökofalu-kezdeményben Vértesszőlősön és egy különleges Krisna-tudatú ökologikus közösségnél Nandafalván.
Egy aprófaluba, Zsibrikre pedig mint egy leendő reménybeli ökoközösség helyszínére látogattunk el sokadmagunkkal egy általunk szervezett kirándulás keretében.
Áprilisban megszerveztük a Kisközösségi Program történetének első konferenciáját (a Karátson Gábor Körrel és az ELTE Humánökológia mesterszakával közösen). A "Miért (lesz) jó vidéken élni?" című összejövetelen elsősorban közösségi és önkormányzati kiútlehetőségeket kerestünk a magyar vidék jelenlegi nehéz helyzetéből. A fenti linkről kiindulva három előadás meg is nézhető, a konferencia többi része pedig meghallgatható.
Szeptemberben a Klímahét keretében a Fridays for Future Magyarországgal közösen szerveztünk kerekasztal-beszélgetést „Kisközösségek lehetőségei a kapitalista világrend meghaladásában” címmel.
Számos, mások által szervezett nyilvános rendezvényen is jelen voltunk. Ezek közül is kiemelkedik az augusztusi Gyüttment Fesztivál a Szekszárd melletti Sötétvölgyben, ahol saját helyszínünkön mind a négy napon jó néhány programmal vártuk az érdeklődőket. Itt található egy kis képgaléria is a jelenlétünkről.
Szakmai vezetőnk, Takács-Sánta András jó pár előadást is tartott a Kisközösségi Programhoz kapcsolódó témákban:
- az Ökogyülekezeti Mozgalom „Közösségben a teremtett világért” című rendezvényén
- az Országos Könyvtári Napok keretében a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában
- a Teremtés Hetén a „Hála és felelősség a sokféleségért” című konferencián
- a zsámbéki Zöldnapon
- a „Lassíthatjuk-e a klímaváltozást?” című konferencián Szentendrén
- az Átalakuló Wekerle Ökokaszinójában
- a Magyar Transzperszonális Egyesület Konferenciáján
- a Körúti Szalonban (itt vissza is nézhető)
Pestovics Ági pedig szintén az Országos Könyvtári Napok keretében Beremenden adott elő.
Több kerekasztal-beszélgetésnek is résztvevői voltunk:
- Takács-Sánta András az Extinction Rebellion Magyarország szervezésében Budapesten, a Klímahét keretében Pécsett és Budapesten is, továbbá Tóth Andi „Dobd ki a szemetest!” című könyve 2. kiadásának bemutatóján szintén Budapesten,
- Kükedi Zsolt pedig a Bíró Alapítvány „Hogyan legyünk fenntarthatóak?” című rendezvényén.
Jelen voltunk standdalí a Civil Verőce családi napján, a Városi Ökobandázáson a Dürer Kertben, valamint a Szimpla Kert 15. születésnapján.
Voltak médiamegjelenéseink is, amelyek közül kiemelkedik a 444.hu decemberi nagyinterjúja Takács-Sánta Andrással. Ezen kívül készült vele miniinterjú a Reflektor blogon; a kiutak.hu kapcsán a Kossuth Rádióban beszélt; szerepelt a Tilos Rádió Planet Error című műsorában; valamint az M5 Magyar Krónika című adásában is.
Pauló Gergő pedig a Klímahét utózöngéjeként a Civil Rádióban (lejátszás indul a linken!) volt egy beszélgetés vendége.
„Kisközösségek békés ökoforradalma - Miért kulcsfontosságú a közösségek újrafelfedezése az ökológiai válság megoldásához?” címmel jelent meg Takács-Sánta András tanulmánya az Ellensúly folyóiratban.
Idén nyáron is sor került Látó-Mező gyerektáborunkra, ez volt az egyik legjobban sikerült táborunk eddig. A kicsit idősebbeket pedig négynapos Szélkergető ökotúrára vittük a Kiskunságba.
Humánökológia tanfolyamunk kilencedik évfolyama végzett júliusban – ősszel pedig elindult a tizedik évad, ezúttal is telt házzal. Továbbá az év elején befejeződött még 2018-ban indult mini humánökológia tanfolyamunk Szentendrén, az egyik az általunk segített közösségnél.
Minden nap posztoltunk valami érdekeset facebook-oldalunkra – akár a saját magunk, akár mások tevékenységeiről.
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani mindenkinek, akik hozzájárultak az elmúlt évi eredményeinkhez akár önkéntes munkával, szakmai segítséggel, akár anyagi támogatással!
#Évösszegző
Terepkutató munkacsoportunk még augusztusban Nandafalván járt, amely hazánk egyik legrégebbi, 1979 óta működő ökoközössége. Nandafalva a Szeged közelében található Balástyához tartozik, és Krisna-tudatú hívők (ún. magyar vaisnavák) lakják, akik azonban nem tartoznak az ISKCON-hoz (International Society of Krishna Consciousness), mint a somogyvámosi Krisna-völgy.
A nandai közösség létszáma csökkent fénykorukhoz képest, jelenleg 6-7 család él ott. Életük fő vezérelvei például az "egyszerű életmód, magas szintű gondolkodás", illetve az ahimszá, a nem-ártás. A biokertészkedést főleg a házaknál művelik kiskerti szinten, illetve a templom melletti parcellán – ezt szerintük is lehetne tovább bővíteni. A közösség eredetileg a templom melletti központi részen élt, most az ezt körülvevő tanyákon laknak.
Jellegzetességük, hogy a dél-alföldi népies stílust ötvözik a hindu stílus egyes elemeivel, ennek szép példája a templomuk: belül a református templomokra jellemző mennyezetkazetták találhatók, ám rajtuk Krisna megjelenései láthatók. A közösség tagjai békések, vendégszeretők, és sokkal inkább a hiteles lelki élet, mint a tagtoborzás vagy a terjeszkedés vágya jellemzi őket.
#Terepmunka