Terepmunkás csapatunk Szegeden járt, ahol a Csuhéj Szociális Szövetkezet vezetőivel készítettünk interjút. A szövetkezetben egy hagyományos népi mesterséget, a csuhépapucsfonást élesztették újjá. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségével együttműködve immár több mint egy éve hátrányos helyzetűeket foglalkoztatnak és vezetnek vissza (vagy éppen be) sikeresen a munka világába.
A csuhépapucs alapanyagául a kukoricatermesztésben hulladéknak számító kukoricacsuhé szolgál, amelyet helyi biogazdaságokból szereznek be. Az ország számos pontján és rendezvényén tartanak bemutatókat és vásárt, többek között Ópusztaszeren, a budapesti Hagyományok Házában és a szegedi Dóm téren.
A kezdeményezést jelenleg még pályázati pénzből finanszírozzák, amelynek meghosszabbítása azonban egy éve tolódik, így sajnos nem biztos, hogy ebben a formában fognak tudni tovább működni.
#Hulladék
#Terepmunka
Terepmunkánk keretében magyarországi nádgyökérzónás és talajbiológiai szennyvíztisztítókról készítettünk interjúkat Sióagárdon, Aparhanton (Tolna megye) és Budapesten.
Ezen víztisztítási technológiák lényege, hogy a vízből a szennyezőanyagok nagy részét természetes úton, a nád vagy a fák gyökérzónájában természetesen előforduló mikrobákkal távolítjuk el.
Sióagárdon a kb. 1300 fős falu kommunális szennyvizét egy nádgyökérzónás telep tisztítja. A falu polgármesterével és a telep kivitelezőjével készítettünk interjút, akik elmondták, hogy bár a technológia maga működőképes, náluk problémák vannak vele.
Egyrészt a telep túlterhelt, mivel a tervezett két tisztítóműtárgy közül csak az egyik épült meg. Másrészt a lakosok fegyelmezetlenek, az esővizet a csatornába vezetik, ami további túlterhelést okoz, ezen kívül sokszor „nem odaillő” tárgyakat dobálnak bele, amik tönkreteszik a szivattyúkat.
Az 1100 fős Aparhanton ezzel szemben minden szempontból példaértékű nyárfás szennyvíztisztítót építettek. Itt a település polgármesterével, illetve Budapesten a telepet tervező mérnökkel készítettünk interjút.
Ezek alapján megtudtuk, hogy a telep kialakítása mindössze 14,5 millió forintba került (ez hagyományos szennyvíztisztító telep esetén ennek sokszorosa lenne), és 2001-es indulása óta egyszer sem szorult karbantartásra. Az üzemeltetése gyakorlatilag nem igényel energiát, teljesen ingyen működik. A faluban nincs csatorna, a szennyvizet két szippantó autóval viszik a telepre. Ez az egyetlen költség, ami az üzemeltetés során fellép, ezt az önkormányzat a vízdíjból képes keresztfinanszírozni. Mivel mindenkitől személyesen viszik el a szennyvizet, azonnal kiderül, ha valaki nem rendeltetésszerűen használja a rendszert.
A szennyvíz gravitációsan folyik a fák közé, ahol a talajban gyakorlatilag teljesen megtisztul. A telep „karbantartását” önkormányzati birkanyáj végzi, az állatok a fák között legelnek, így nincs szükség kaszálásra. A nyájból megoldható a helyi iskola étkeztetésének egy része, a fasorok ritkításából pedig bevétele is van a falunak.
#Budapest
#Terepmunka
A fenti címmel tart félórás előadást Takács-Sánta András december 5-én a Párbeszéd a fenntarthatóságért sorozat soron következő alkalmán. Az esemény 17.30-tól késő estig tart, a helyszín a budapesti Grund (Budapest, VIII kerület. Nagytemplom u. 30.).
Az előadás beharangozója: Kik fogják elindítani társadalmainkat az ökológiai fenntarthatóság irányába? Manapság legtöbben az állami vagy az egyéni cselekvésben bíznak. Ám ez aligha elég, új cselekvőkre is szükség volna. Miért lehetnének kulcsszereplők helyi kisközösségek ebben a folyamatban?
#Budapest
#Előadás
A szlovákiai Zólyom körüli hegyekben fekvő ökofaluban, Zajezovában járt terepmunkás csapatunk. A 20. század közepe után jócskán elnéptelenedő Zajezovát 1989 után a hagyományos mesterségek és paraszti kultúra iránt érdeklődő fiatalok kezdték látogatni, és ezeket a hagyományokat feléleszteni.
Ezt később többen életformaként választották, és letelepedtek a faluban. Jelenleg közel száz olyan lakója van a falunak, akik többnyire önellátó, paraszti életmódot folytatnak. Létrehoztak saját erdei óvodát és alsó tagozatos általános iskolát is, valamint működtetnek élelmiszerbankot és szívességbankot is.
Közösségük a település szeres szerkezetéből fakadóan is inkább egy önkéntes, laza együttműködések hálózata, fő összetartóereje a paraszti életforma iránti elkötelezettség. Közösségi házukban gyakran szerveznek előadásokat, hétvégi kurzusokat az érdeklődőknek, illetve önkénteseket is fogadnak egész évben.
#Szívességbank
#Terepmunka
#Határon túl
A közösség által támogatott mezőgazdaság egy különleges válfaját, valósítják meg a Nógrád megyei Herencsény községben az Ökotársulás biogazdaságban. Terepmunkás csapatunk nemrégiben ide látogatott el, és készített mélyinterjúkat.
Az 55 városi család közös tulajdonában álló földterületet a biodinamikus gazdálkodás elvei szerint, szakszerű irányítással művelik helyi alkalmazottak. A város és falu partnerségén alapuló modellben a tagok asztalára dobozrendszerben szállítva hetente friss bioélelmiszer kerül, ami a falubelieknek megélhetést nyújt. A gazdaságban közel 90 fajta növény terem az év során, mellettük pedig őshonos baromfikat is nevelnek. Egy mintagazdaság kialakításával a helyieket és az odalátogatókat is a föld természetkímélő művelésére szeretnék ösztönözni.
#Élelmiszer
#Terepmunka
